Oldalak

▼

Rákpusztító zene

 

Brazilian scientists investigate Beethoven’s cancer-fighting properties


A brazil kutatás célja az volt, hogy feltárják, milyen módon befolyásolhatják a hangrezgések a sejtek működését, különösen a hormonok sejtfelszíni receptorokhoz való kötődését.
A kísérlet arra világít rá, hogy a hangrezgéseknek lehetnek biológiai hatásai, amelyek további vizsgálatokat igényelnek.

Egy sor tesztet végeztek, amelyek során egészséges és rákos sejtekből álló tenyészeteket is kitettek különböző zenei műfajok hanganyagainak lejátszásának. Ismételt tesztek során megállapították, hogy Beethoven 5. szimfóniájának felvételei néhány napon belül a rákos sejtek körülbelül 20%-át elpusztították – az egészséges sejtek azonban sértetlenek maradtak.
Hasonló eredményt kaptak Ligeti György "Atmosphères" című művével is.

Érdekes módon azonban Mozart D-dúr kétzongorás szonátájánál nem találtak mérhető sejtnövekedési változásokat.

Az eredményeket előidéző ​​lehetséges mechanizmusok egyelőre teljesen ismeretlenek – bár feltételezések szerint ezek összefüggésben állhatnak a zene ritmusával, frekvenciájával vagy intenzitásával.
A csapat további teszteket tervez a brazil szamba és funk minták felhasználásával. (A brazil „funk” teljesen eltér az amerikai funk-tól műfajtól.)
at

Szemantikus hallás



Képzelje el, hogy képes hallgatni a madarak csiripelését a parkban anélkül, hogy hallaná az emberek csacsogását, vagy kizárhatja a forgalom zaját egy forgalmas utcán, miközben hallja a vészszirénákat és az autók dudálását.
Bemutatjuk a szemantikus hallást, ami lehetővé teszi számukra, hogy valós időben összpontosítsunk a valós környezetből származó konkrét hangokra vagy figyelmen kívül hagyjuk azokat, miközben megőrzi a térbeli jelzéseket. 

További részletek és Binaurális hangminták:


Egyéb források:
A forgalom zaja megy...

at

Pink Floyd élmény - képregényben





A Rock 'N' Roll Comics egy, az Egyesült Államokban kiadott könnyűzenei képregénysorozat volt. 
A Pink Floyd változatos pályája izgalmas alapanyagul szolgált egy hosszabb kiadványhoz. Elég csak a tagok közti rivalizálásra gondolni. Roger Waters és Syd Barett egyaránt vezéregyéniség volt, majd Barrett súlyosbodó drogfogyasztása és pszichés zavarai okozta kényszerű kilépésével David Gilmour vált a csapat új arcává. 
Amire a legendás The Wall elkészült, Waters és Gilmour már nem voltak képesek egy bandában játszani. 
Míg a Pink Floyd kezdetben a zenei underground világához tartozott, sőt, annak egyik úttörője volt, az olyan albumokkal, mint a The Dark Side of the Moon, valamint multimédiás előadásaikkal és a kvadrofón hangzás innovatív alkalmazásával végül a rockzene klasszikusaivá váltak.

A Pink Floyd történetét az a Ken Landgraf öntötte képi formába, aki a Marvelnél és a DC-nél egyaránt rajzolt kaland-, illetve szuperhősös füzeteket – így látványvilágát tekintve ízig-vérig amerikai alkotással van dolgunk. 
A magyar kiadás előszavát a mű eredeti írója, Jay Allen Sanford írta. Ebben saját, hétköznapinak aligha nevezhető Pink Floyd-történetét tárja elénk:


at

Pink Floyd Pompejiben



A Pink Floyd Pompejiben – Az MCMLXXII, az 1972-es film, amelyet Adrian Maben rendezett, visszatér a mozikba, immár digitálisan 4K-ban feldolgozva az eredeti 35 mm-es felvételt, továbbfejlesztett hanggal.








at

Zene növényeknek

 


A zene hatása a növények növekedésére

Vannak a növényeknek érzéseik? Hallanak hangokat? Szeretik a zenét?
A szkeptikusok számára nevetséges az az elképzelés, hogy a növényeknek érzéseik vannak vagy fájdalmat éreznek.
Az évek során számos tanulmány kimutatta, hogy a növények reagálhatnak a hangokra. A témáról azonban még mindig heves vita folyik tudományos körökben.

Do Plants Like Music?


A zene növényekre gyakorolt hatásával kapcsolatban több kísérletet is végeztek

Sound DRAMATICALLY Helps Plants Grow:


A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a klasszikus zenének kitett növények szignifikáns különbségeket mutattak:

Music for Plants?


at

A legrövidebb dal


A világ legrövidebb dala a Guinness Rekordok Könyve szerint a Napalm Death brit grindcore együttes "You Suffer" című száma. A dal mindössze 1,316 másodperc hosszú, vagyis alig több mint egy másodpercig tart!

A "You Suffer" 1987-ben jelent meg az együttes Scum című albumán, és azóta is híres (vagy inkább hírhedt) a rövidsége miatt. A dal szövege is rendkívül egyszerű: mindössze egyetlen mondatot tartalmaz, amely így hangzik: "You suffer, but why?"

Ez a dal a grindcore műfaj extrém és kísérletező jellegét tükrözi, amely gyakran a gyorsaságra és intenzitásra helyezi a hangsúlyt.




"Ez a videó, valamint a 'Scum' album 2007. március 19-én esedékes újrakiadása a klasszikus Scum lemez 20. évfordulójának további megünneplésére készült. Úgy gondoljuk, hogy ez a valaha készült legrövidebb zenei videó. Az újrakiadás bónusz 45 perces dokumentumfilmet tartalmaz, a „The Scum Story” címmel."
at