Készül az újkori hordozható kazettás magnó! Tervezői a hagyományos lejátszó mechanikus részeitől megszabadították az egyszerű és praktikus prototípust, ami -a mozgathatóságára utalva- az elbow, azaz könyök nevet kapta.
(Így valóban a "könyöködön jön ki a zene"!)
The ELBOW’s man feature is it’s biaxial arm – it rotates in two directions: an upward motion which enables the insertion of the cassette, and a sideways motion that allows manual switching of playing direction. Playback is controlled by a single wheel, and it has two connections for a standard 3.5mm audio plug and a mini USB port for charging and transferring audio to computer. There is also an additional pin that can be used to attach the player to the user’s clothes and other objects.
Ennyi az egész:
Dedicated to restoring the glory of a cassette tape...
A Magyar Zene Háza az egykori Hungexpo épületek helyén épül fel, Sou Fujimoto világhírű japán építész tervei alapján. Az épület különlegességét az adja majd, hogy szinte teljesen áttetsző, a természettel történő minél szorosabb kapcsolat érdekében.
A létesítmény múzeumi- és koncertkörülmények között fogja bemutatni a zene történetét, kiemelt figyelmet fordítva a magyar zenére. Az épületben kiállító-, koncert- és oktatótermek kapnak helyet, illetve szabadtéri színpaddal rendelkezik majd.
A Magyar Zene Házában állandó zenetörténeti kiállítás várja majd a látogatókat, de emellett időszaki kiállításokkal, táncházzal is készülnek, illetve a házban helyet kap egy "hangkiállítás" is. A létesítmény építése várhatóan az év második felében kezdődhet meg, jelenleg még a kivitelezőt keresik a projekt megvalósításához.
A Liget Budapest projekt részeként 2017 elején megkezdődik a Magyar Zene Házának építése. Az épület várható befejezése 2018 márciusban lesz.
A Magyar Zene Háza Budapest legújabb zenei centruma lesz, a Liget belső részén, a Városligeti-tó mellett.
A komplexum részben egy zenei Csodák Palotája lesz; az állandó kiállítás részeként ugyanis meg lehet majd ismerni a hang, a zene fizikáját, keletkezését és feldolgozását, és a zenének az ember életében betöltött szerepét is.
Az interaktív állandó kiállításon a hang természetének bemutatásával, illetve zenetörténeti ismeretek közvetítésével a zene megismerhetővé és átélhetővé válik, így a Magyar Zene Házában tett séta egyszerre szórakozás és tanulás lehet mindenki számára.
A Magyar Zene Háza különlegessége rendkívüli komplexitásából fakad, három egységből áll, amelyek egymáshoz kapcsolódva, de egyenként is különböző funkciókat szolgálnak.
A három szint három szólamot is szimbolizál, az épület tervei is ennek jegyében készültek.
A földszinti rész a „vonzás” szintje az előadó-művészeteké, itt egy kisebb koncert-, illetve előadóterem is helyet kap. Itt olyan programokat szerveznek majd, melyek összhangban állnak a ház tartalmával és az alapkoncepcióval: az ismeretterjesztéssel, valamint a zene megszerettetésével – a világ zenéjének széles skáláját mutatják be itt a tervek szerint.
A föld alá került a „varázs” szintje, amely különleges élményeket kínál az elsősorban családoknak szóló, főként a magyar zenét bemutató állandó kiállítás és az egy-egy zenei korszakot, stílust részletesen feltáró időszaki kiállítások formájában. Ezen a szinten beléphetünk a különleges hangdómba is.
A felső szint a „világosodásé”, ahol múzeumpedagógia kap helyet, fiatalok jöhetnek csoportosan, és rendhagyó zeneórákon vehetnek részt, helyet kap egy multimédiás zenei könyvtár, illetve egy alkotóműhely, vagy – ahogy ők hívják – egy „Lab” is, amely a zenéhez kapcsolódó projektcsapatok kutatómunkáját segíti.
Prezentáció és kerekasztal-beszélgetés 2015 június 1-én a Budapest Music Centerben.
Meghívott szakértők: Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt rektora, a MZH munkacsoport vezetője, Csonka András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kulturális igazgatója, Dubrovay László zeneszerző, egyetemi tanár, az MMA elnökségi tagja, Gőz László, a Budapest Music Center tulajdonos-igazgatója, Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár főigazgatója és Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója.
