ZENE + ÉRDEKESSÉGEK

A Guaguancó az autentikus kubai rumba egyik népszerű változata zenében és táncban. A kreol kultúra és a latin temperamentum látványos elemeiben bővelkedő páros tánc a férfi és a nő szexualitás évődését, a férfi rámenős közeledését és a nő -nem túl meggyőző- hárítását jeleníti meg. Guaguancó is a couple dance of sexual competition between the male and female. The male periodically attempts to “catch” his partner with a single thrust of his pelvis. This erotic movement is called the vacunao (‘vaccination’ or more specifically ‘injection’), a gesture derived from yuka and makuta, symbolizing sexual penetration. A guaguancó tánc, zene és életérzés kedvelőinek évek óta rendeznek fesztiválokat; idén nyáron is! INTERNATIONAL AFRO-CUBAN GUAGUANCÓ FESTIVAL 

Mikor szolmizáltál utoljára? És a "hagyományost", vagy László Attila abszolút szolmizációs rendszeré t használod? Mindenesetre itt az ideje egy kis gyakorlásnak (énekhangon, vagy a billentyűkön)!  Nosza! Itt a segédeszköz > .

Irving Berlin a 20. század egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb dalszerzője és szövegírója volt. Több mint 1500 (!) dalt, filmzenét és musicalt komponált. Szerzeményeivel díjakat nyert, rekordokat állított fel, énekelt és zongorázott. Rendkívül érdekes és hosszú életének történetéből most csak néhány különlegességet emelek ki. Tinédzserként New York-ban utcai énekeskén kezdte 101 évig tartó életének zenei pályafutását. Első szerzeményét 19 évesen publikálta, és 23 volt, amikor már egy zenei kiadóvállalatnál szövegíróként dolgozott és 1911-ben megjelent dala, az Alexander's Ragtime Band: Ezzel beindult a sikersorozata, és hamarosan kiérdemelte a "King of Tin Pan Alley " becenevet. Irving Berlin soha nem tanult zenét, a kottát sem ismerte. Dalszerzeményeit elfütyülte, vagy zongorán lepötyögte és azt "írástudók" lekottázták. A zongorán csak a fekete billentyűket használta, mert azok "az ujjai alá estek, és ritkábban ütött mellé". Szerin...

Jazzy & Klasszik Két rádió melyeknek eltér a profiljuk, de több közös jellemzőjük is van. Zenei választékuk egymást kiegészítve- a klasszikustól a jazz-ig, a népszerű "komolyzenétől" a musical és filmzene részletekig terjed - nyugalomra, szórakoztatásra hangolva. Folytatás >

A szinkronúszás különleges sport. Az ember számára lényegében idegen közegben, a vízben kell olyan -máshol megvalósíthatatlan- különleges és látványos mozgáselemeket végezni, melyek a kísérőzenével és a partnerrel teljes harmóniában, szinkronban vannak. Ezért nevezik vízi-balettnek is. A szinkronúszó teste gyakran két részre tagolódik: az egyik a látható, esztétikus mozdulatokat végző, a másik az ezt megalapozó, víz alatt keményen dolgozó rész, a kezek, vagy lábak. Magas szintű művelői nem csak elismerésre méltó sportteljesítményt, de művészi élményt is nyújtanak. Ilyen sportoló Czékus Eszter, aki szólóban, és jelenlegi partnerével Czegle Fannival is világviszonylatban a legeredményesebb magyar szinkronúszó. Czékus Eszter- Czegle Fanni Hungarian Synchronised Swimmers Eszter a szinkronúszás és a zene kapcsolatáról: A zene nálunk kiemelten fontos; a különböző programokat, különböző zenékre adjuk elő. Ezeket nem könnyű kiválasztani, megtalálni, mert sok kritérium...

Szerencsére mindig vannak olyan vállalkozó szellemű emberek, akik szűknek találják a hagyományos, megszokott módszerek határait és új eszközöket, lehetőségeket keresnek. A művészetek területén ők a kísérletező, experimentális irányzat képviselői. Gyakran nem csak saját művészeti águkon belül lépik át a műfaji korlátokat, hanem más művészeti ágakkal és azok művelőivel együtt alkotva hoznak létre merőben új, gyakran megdöbbentő alkotásokat, produktumokat. Sets and costumes - Pablo Picasso Music - Erik Satie Scenario - Jean Cocteau Choreography - Leonide Massine Re - Suzanna della Pietra                                   Self-made music instrument by Erik Alalooga   Sound art/experimental music

Bár az asztali zene – tafelmusik - mint zenei fogalom csak a 16-ik századtól használatos, a társas étkezések, lakomák hangulatát már a bibliai időkben is zenehallgatással tetőzték. Minden korban volt -és ma is van- ezekre az alkalmakra jellemző muzsika, ami vendéglátós- vagy háttérzenének is nevezhető. Komponistái, előadói elérő színvonalat képviselnek, ezért a "szakmai" megítélése is igen változatos. Tény, hogy Beethoven is írt, játszott asztali zenét. A reneszánsz és barokk korban az étkezés volt a muzsikálás egyik legfontosabb alkalma. A főúri udvarokban és a városi vezetők gyakori bankettjein rendszeresen, a polgárházakban általában csak esküvőkön játszottak asztali zenét. A zeneszolgáltatók udvari és városi muzsikusok, illetve templomi énekesek voltak. Kisebb dáridókon csak egy orgonista vagy lantos zenélt. Az udvari és tábori trombitások feladatához tartozott, hogy az étkezésre hívó jelt elfújják.

A hangszerek hangolása régebben hangvilla segítségével történt, amit a hanggenerátor majd a digitális hangológép követett. Ma már a zongorahangoláshoz sem kifinomult hallás, hanem megfelelő műszer szükséges, ami fény és hangjelzéssel segíti a húrok pontos hangolást. Egyes hangszereket gyakran (pl. gitár, hegedű), másokat ritkábban (pl. zongora) kell hangolni. Az oboa hangolása állandónak tekinthető, a szintetizátornál pedig gyárilag végleges. A hangszerek egy része meghatározatlan hangmagasságú, azaz nem hangolt Ilyen például a dobok, ütőhangszerek többsége. A Művészetek Palotájának orgonája három behangoló-mesternek ad rendszeres munkát. A próbák és hangversenyek után, éjjelente ők finomítják a hangszer hatezer-nyolcszáznégy sípjának hangjait. Hangolás

A fonográfról elsőként valószínűleg Edison jut az eszünkbe és nem Kossuth Lajos. Pedig 1890. szeptember 20-án a fonográf jelentős szerepet kapott a magyar történelemben.   Kossuth önkéntes száműzetésben élt Torinóban, amikor meghívták az aradi vértanúk emlékmű-vének felavatására alkalmából tartott 1890. október 6-i ünnepségre. Azonban a kiegyezést teljes egészében elutasító Kossuth elzárkózott a személyes részvételtől. Abba viszont beleegyezett, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. Bár eleinte ide-genkedett az új technikától, de végül sikerült rávenni, hogy az „ördöngös masinába” mondja be-szédét. A 460 szavas felvétel tényét és eredetiségét Kossuth a kézírásával hitelesítette.  Az eredeti, erősen megrongálódtak három fonográfhengerből kettő az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található. Kossuth Lajos beszéde fonográf felvételen: Maga Kossuth kézírásával hitelesítette a felvétel tényét. A lemez hátsó b...