"Húsz évvel ezelőtt Budapesten, csak a Nagykörúton, a Dunától a Dunáig minimum hatvan helyen szólt a "vendéglátó".
Ma viszont mindez jobbára történelem, az élő zene a vendéglátásban egyre inkább háttérbe szorul...ma már gyakorlatilag egy kézen megszámolható ezeknek a helyeknek a száma."
A fenti részletet tartalmazó újságcikk 2000-ben (20 évvel ezelőtt) jelent meg, és az akkori helyzetet írja le, hasonlítja össze a korábbi évtizedekkel.
A szórakoztatózenészek történelmileg változó szerepének áttekintését kiegészíti az Ungár testvérek (István és György) és Burai Sándor prímás személyes tapasztalata is.
A foglalkoztatási adatok egyértelműek: 2000-ben legfeljebb 3000-3500 zenész állt alkalmazásban, az 1980-as évek elején még legalább ötezrüknek volt "munkakönyves" állása.
A magyar vendéglátóipari zenészek egyébként világszerte keresettek.
Napjainkban vajon hánynak van munkalehetősége itthon?
Az újságcikk teljes egészében itt olvasható:
Ki tudja, meddig húzzák (A szórakoztatózenészekről)
Készült: 2000. szeptember 23. szombat,
Jávorszky Béla Szilárd – Népszabadság
