ZENE + ÉRDEKESSÉGEK

Bár a  66/2006. (IX. 20.) GKM rendelet  elsősorban a vendéglátóhelyek kategóriáinak eltörléséről és az ártájékoztatásról szól,  közvetve nagyon komoly – és a szakmában a mai napig emlegetett – hatással volt a zeneszolgáltatásra is . A rendelet két fő területen érintette a vendéglátóipari zeneszolgáltatást: 1. A kötelező zenészvizsgák (OSZK vizsga) és a minősítések eltörlése  A korábbi szabályozás (a 43/1998. IKIM rendelet) szorosan összekötötte a vendéglátóhely kategóriáját (osztályát) a nyújtható szolgáltatásokkal. Magasabb (például I. vagy II.) osztályú éttermekben, kávéházakban és éjszakai szórakozóhelyeken élőzenét jellemzően csak hivatalos szakmai minősítéssel, úgynevezett előadóművészi vizsgával (Országos Szórakoztatóközpont – OSZK vizsga) rendelkező zenészek szolgáltathattak  Amikor a 66/2006-os rendelet eltörölte a kötelező állami kategóriákat, ezzel  megszüntette a zenészek kötelező minősítési és vizsgarendszerét is a vendéglátásban . Ettől kezdve ...

  Pongrácz Zoltán nevével először a „Zeneelmélet szórakoztató zenészeknek” című tankönyv írójaként találkoztam. Személyesen a hivatásos előadóművészi (kategória) vizsgán ismerkedtünk meg, ahol a népi zenészek vizsgabizottságának elnöke volt. Ebben az időben a szórakoztató zene legkiválóbb művészeiből állt a minimum öt tagú vizsgabizottság. 11 tánczenei és 6 népizenei hangszerből, valamint táncdal és nótaénekből lehetett vizsgát tenni az eltérő összetételű bizottságok előtt. A cigányzenészeket országos (sőt, világhírű) prímások, illetve az adott hangszer virtuózai minősítették. Ezeknek a művészek külön-külön is nagy respektje volt a szakmában. Nos, az ilyen tagokból álló vizsgabizottság elnöke volt Pongrácz Zoltán. Például 1986-ba a népi zenészek és nótaénekesek vizsgáin: Elméletből Esze Jenő és Benke Imre mellett Banyák Nándor és Tóth Elek vizsgáztattak. A hangszeres vizsgákon Lakatos Antal, Máder László, Oláh Kálmán, Boross Lajos, Alföldy Boruss István, Kállai Kiss Ernő pontoztak ...

Hosszú évek óta nem volt ennyi jelentkező a zenészek kategóriaszerző és -javító vizsgáira, mint az idén. Több mint 440-en vállalkoztak, hogy tudásukról és tehetségükről számot adva hivatásos előadóművészi működési engedélyt szerezzenek vagy javítsanak a már meglevő kategóriájukon. A vizsgázók negyed részének nem sikerült -megfelelő eredményt elérnie.  Mi okozta bukásukat? Tisztában kell lenni azzal, hogy a vizsgán három alapvető — egymással összefüggő — szempontnak kell megfelelni:  a zeneelmélet ismerete,  általános zenei felkészültség (hangszeres tudás) és  „szórakoztatózenélés” (muzsikálás).  Természetesen mindenkinek más az erőssége, ill. gyengéje, de bármennyire is „érzi” valaki a zenét, ha pl. nem ismeri a szünetjeleket és nem tud lapról olvasni, ugyanúgy nem számíthat kategóriára, mint az, aki bár jó elméletből és ismeri a hangszerét, de fogalma sincs a „szórakoztatózenélésről”. Néhány további tanulság: népzenészek — főleg a hegedűsök —...

  A kérdés, hogy "bárki lehet..." a zenészeknél és a DJ-knél egyaránt felmerül: Magyarországon ma bárki felléphet zenészként a vendéglőkben, holott az elmúlt fél évszázadban kötelező volt vizsgát tennie minden előadóművésznek. Több zenész, köztük Kossuth-díjasok is a nemrégiben eltörölt vizsga visszaállításáért lobbiznak. Az ellentábor viszont úgy érvel, a közönség majd eldönti, kit hajlandó meghallgatni, s kit nem. A 2008-ban megjelent újságcikk itt olvasható: Ki a zenész? Holtsávban a cigányzene a kontárok miatt