Victor Borge

Victor Borge dán zenei komikus, képzett zongorista, aki legendás sikereket aratott Amerikában és Európában.

Őt tartják az egyik legviccesebb embernek a klasszikus zenében.

Virtuóz zongorajátéka, humora és gesztusai élvezhetők az alábbi néhány felvételen is:

A lejátszhatatlan kompozíció bemutatása

“Faerie’s Aire and Death Waltz (from ‘A Tribute to Zdenko G. Fibich’)”, by American John Stump is a parody of a composition, meant to be impossible to play and including, in the score notations, absurd indications such as “release the penguins” and “Like a Dirigible” and “Gong duet”.

Ez a kompozíció egy vicc, amit a látványos, de a lejátszhatatlan kottája és a benne található előadási utasítások is bizonyítanak, mint például a "gong duett" vagy az "ereszd el a pingvint"!

Itt előadják a lejátszhatatlan művet: https://youtu.be/sCgT94A7WgI?t=231

A "Faerie's Aire and Death Waltz" megszólaltatása a "Synthesia" programmal:

Túlélem - nevetés nélkül?

A klasszikus "komolyzene" is lehet vidám, szórakoztató, sőt nevettető.

Ezt véli és bizonyítja Aleksey Igudesman hegedűs és Hyung-ki Joo zongorista:

Akinek nincs akkora keze mint Rachmaninovnak, az segédeszközöket használhat:

 Billy Joel és Hyung-ki Joo összeeresztve:

 

Egy sikerszám és paródiái: Blurred Lines

A nyár egyik nagy slágere volt Robin Thicke "Blurred Lines" című dala illetve klipje.
A videón három csinos modell is szerepel mindössze egy szál bugyiban.
A siker hatására több paródia készült, melyekből néhány -az eredeti, cenzorálatlan klip után- tekinthető meg:

Original Robin Thicke - Blurred Lines

Robin Thicke - Blurred Lines Parody - HungryGirl:
Robin Thicke - Blurred Lines:

A dal szövege és fordítása

1 dal 16 zenei műfajban

50 Cent vs. Jozin z Bazin

A már tíz éves "P.I.M.P." című dal, a 50 Cent néven ismertté vált  amerikai rapper, hip-hop művész előadásában (ft. Snoop Dogg), a kedvenceim közé tartozik.

Ezért nem mulasztom el az alkalmat, hogy megosszam az eredeti videót, majd utána ennek egy paródia-mashup változatát.

Klikk a P.I.M.P. (Strici) szövegéhez.

Zene írógépre

1950-ben komponálta Leroy Anderson a “The Typewriter” (Az írógép) című zenedarabkát, melyben egy mechanikus írógép a fő "hangszer".
Az első felvételen a Strauss Festival Orchestra kíséretével Martin Breinschmid játszik írógépen.
(A fotó egy kottaírógép illusztrációja.)

Paródia:

A bevezető után a koncert 2.10-nél kezdődik:

Mellesleg az írógép is azon elavúlt tárgyak közé tartozik, amelyek hangját már nem hallhatjuk a mindennapi életben!

Mr. Bean - zongorázik, énekel és dobol

Rowan Atkinson zongorázik, énekel és dobol:

Shakira paródia

Az eredeti klip után annak méltó (természetesen angol nyelvű) paródiája látható, hallható és olvasható.

Baby I was born that far away so,

I speak English as a se-cond language,
I don't understand the words I say,
There's no word that rymes with language,
Lucky that I have a smoken' body,
Cause I only sing in jibberish,
Lucky that I am uh such a hottie,
Watch my hips go quiverish,

Good news for you, I'm double jointed, too

Whatever, Don't Matter,
I can sing about pancake batter,
I will shake my derier,
And you won't go nowhere,
Bend over, Come Under,
Come enjoy my thighs of thunder,
I'll just toss my hips and hair,
And you won't go nowhere,

Lucky, that my hips arn't only droopy,
When I shake them they move mountains,
Lucky that these breasts are proud and perky,
And my lips are full and poutin',

Bebabebabababa, Bebabebabababa,
Time to crawl into the mud,

Whatever, Don't Matter,
You wouldn't listen if I were fatter,
That I got a spicy rear,
So you won't go nowhere,
Peek under, turn over,
I make no sense if you are sober,
So I clash my hips and hair,
And you won't go nowhere.

Amit érdemes tudni az operáról!

Az opera megosztja az embereket: sokan imádják, mások kevésbé.
Ez jutott eszembe, amikor elolvastam az "Amit mindenképp érdemes tudni az operáról" című írást, amit Turi Lajos Lui, a sokoldalú előadóművész küldött nekem:

Gyerekként is sokat vittek az Operába.
Így volt idõm elgondolkodni; az opera szabályain
Amit mindenképp érdemes tudni az operáról:

1. Az operában végig énekelnek. Ha valaki abbahagyja akár egy pillanatra is,
hálából rögtön meg kell tapsolni.

2. Az operák alaptörténete a következõ: két kövér ember szerelmes egymásba
és a végén egyikük vagy mindkettõ meghal. Õket kell a leghangosabban
megtapsolni. Ha nem halnak meg, vígoperáról beszélünk.
3. Az operák általában nem szinkronizáltak, de a szereplõk gesztusaiból is kitalálható a történet.
- Ha mellükre szorítják a kezüket, szerelmesek,
- ha a plafonra néznek: boldogok,
- ha a padlóra: szomorúak,
- ha pedig a kardjukat csapkodják: kardozni akarnak valakivel.
- a gonosz általában gonoszan néz, vagy ki van vastagítva a szemöldöke.

4. Aki a legmagasabb hangon énekel, az keresi a legtöbbet, mind a férfiaknál, mind a nõknél.

5. Mivel az operákat régen írták, a szövegírók többsége szerencsére már nem kap pénzt az idióta dalszövegekért.

6. A jó és a gonosz kövér nõket a ruhájukról lehet megkülönböztetni: a jó kövér nõnek ugyanis általában jobban kivan a melle.

7. A zenészek nem azért vannak egy árokban, mert szar számokat fognak játszani, hanem azért, hogy látsszanak az énekesek.

8. Ne aggódjunk, senkit sem ölnek meg annyira, hogy a halála elõtt ne tudjon még tíz percet énekelni!

Köszönöm Lui, és üdvözlöm Amadeust!

 

Végül, a témához hozzászól a Vienna Opera Harmonists együttes:

Keresztrefeszítés

Belátom, a keresztre feszítés nem kifejezetten zenei téma; nekem is nagyon prózai, aktuálpolitikai okokból jutott eszembe.
Állítólag mindenkinek megvan a maga keresztje, és azt a maga módján "viseli": belepusztul, nevet rajta, ...

Szöveggel: