ZENE + ÉRDEKESSÉGEK

A beatbox és az A Cappella ének ötvözésével készülő dalok és előadóik egyre népszerűbbek. Egyik ilyen "egyszemélyes zenekar" Mike Tompkins, akinek a dalait már több, mint 30 millióan hallgatták, nézték meg:

Az embert kezdetben a természet, a természeti jelenségek, valamint a saját és más élőlények hangjai vették körül. Akusztikai környezetünket akkor még nem szennyezték a ma már domináló géphangok. Az első zeneszerszámokat ütéssel, rázással szólaltatták meg, majd a szél és a víz erejét is felhasználták. Az ókori eredetű szálhárfa - ami Aeolusz-ról, a görögök szél-istenéről kapta az eolhárfa nevet – egy fadobozra feszített, egyforma hosszú, de különböző vastagságú húrokból állt, és a levegő mozgására, fuvallatára szólalt meg. A víziorgona (hidraulisz) szintén ókori hangszer, és a víz energiájának felhasználásával működtette az orgonasípokat megszólaltató fújtatót. Az egyetlen ilyen ókorból fennmaradt hangszer a 228-ból származó aquincumi víziorgona.

Jazzy & Klasszik Két rádió melyeknek eltér a profiljuk, de több közös jellemzőjük is van. Zenei választékuk egymást kiegészítve- a klasszikustól a jazz-ig, a népszerű "komolyzenétől" a musical és filmzene részletekig terjed - nyugalomra, szórakoztatásra hangolva. Folytatás >

Bár az asztali zene – tafelmusik - mint zenei fogalom csak a 16-ik századtól használatos, a társas étkezések, lakomák hangulatát már a bibliai időkben is zenehallgatással tetőzték. Minden korban volt -és ma is van- ezekre az alkalmakra jellemző muzsika, ami vendéglátós- vagy háttérzenének is nevezhető. Komponistái, előadói elérő színvonalat képviselnek, ezért a "szakmai" megítélése is igen változatos. Tény, hogy Beethoven is írt, játszott asztali zenét. A reneszánsz és barokk korban az étkezés volt a muzsikálás egyik legfontosabb alkalma. A főúri udvarokban és a városi vezetők gyakori bankettjein rendszeresen, a polgárházakban általában csak esküvőkön játszottak asztali zenét. A zeneszolgáltatók udvari és városi muzsikusok, illetve templomi énekesek voltak. Kisebb dáridókon csak egy orgonista vagy lantos zenélt. Az udvari és tábori trombitások feladatához tartozott, hogy az étkezésre hívó jelt elfújják.

A hangszerek hangolása régebben hangvilla segítségével történt, amit a hanggenerátor majd a digitális hangológép követett. Ma már a zongorahangoláshoz sem kifinomult hallás, hanem megfelelő műszer szükséges, ami fény és hangjelzéssel segíti a húrok pontos hangolást. Egyes hangszereket gyakran (pl. gitár, hegedű), másokat ritkábban (pl. zongora) kell hangolni. Az oboa hangolása állandónak tekinthető, a szintetizátornál pedig gyárilag végleges. A hangszerek egy része meghatározatlan hangmagasságú, azaz nem hangolt Ilyen például a dobok, ütőhangszerek többsége. A Művészetek Palotájának orgonája három behangoló-mesternek ad rendszeres munkát. A próbák és hangversenyek után, éjjelente ők finomítják a hangszer hatezer-nyolcszáznégy sípjának hangjait. Hangolás

A fonográfról elsőként valószínűleg Edison jut az eszünkbe és nem Kossuth Lajos. Pedig 1890. szeptember 20-án a fonográf jelentős szerepet kapott a magyar történelemben.   Kossuth önkéntes száműzetésben élt Torinóban, amikor meghívták az aradi vértanúk emlékmű-vének felavatására alkalmából tartott 1890. október 6-i ünnepségre. Azonban a kiegyezést teljes egészében elutasító Kossuth elzárkózott a személyes részvételtől. Abba viszont beleegyezett, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. Bár eleinte ide-genkedett az új technikától, de végül sikerült rávenni, hogy az „ördöngös masinába” mondja be-szédét. A 460 szavas felvétel tényét és eredetiségét Kossuth a kézírásával hitelesítette.  Az eredeti, erősen megrongálódtak három fonográfhengerből kettő az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található. Kossuth Lajos beszéde fonográf felvételen: Maga Kossuth kézírásával hitelesítette a felvétel tényét. A lemez hátsó b...

Mária Antónia a Francia Királyság királynéja Született: 1755. november 2. Bécsen Elhunyt: 1793. október 16. (37 évesen)                        A legenda Legtöbb életrajzírója szerint XVI. Lajos fitymaszűkülete miatt nem volt képes hosszú ideig gyermeket nemzeni feleségének, Marie Antoinette-nek, sőt sokáig a szüzességét sem tudta elvenni. 1777-ben aztán, házasságuk hetedik évében (!) felkereste őket Marie Antoinette bátyja, II. József császár, aki meggyőzte sógorát a sebészi beavatkozás szükségességéről. XVI. Lajos alávetette magát a műtétnek – egyes életrajzírói szerint maga végezte el egy ollóval (!) –, ezután pedig hipp-hopp, a királyné teherbe esett, s hamarosan négy gyermekük született. Happy end! Szép, kerek történet ez, minden megtalálható benne: gyönyörű, kielégítetlen fiatalasszony, jó szándékú, balga, impotens férj, segítőkész idősebb rokon, titkos műtét és természetesen bőséges ...

A menüett francia eredetű tánc, illetve kis lépést jelentó szó. Az apró lépésekkel járt, három részből álló, mérsékelt tempójú, 3/4-es tánc túlfinomult formája az udvari bálok szertartásos páros tánca, egyszerűsítve viszont paraszttáncként is népszerű volt. A menüett barokk szvitekben, színpadi táncokban és a klasszikus műfajokban is helyet kapott. Baroque Dance - Menuet:   Magyarországon a menüett minétnek elnevezéssel vált ismertté, aminek ékes példája Babits Mihály Gáláns ünnepség című versének néhány sora: Nincs gálánsnak szeri-száma: csupa sikk e hercig dáma, karcsu mint a minarét: illik néki a minét.  Babits ezt a versét Medgyasszay Vilmának, legnagyobb költőink megzenésített verseinek tolmácsolójának írta. Természetesen elsőként a művésznő énekelte el a dalba foglalt művet.

Az üvegpohár peremének dörzsölésével kicsikart hangjelenség továbbfejlesztéséből született az üvegharmonika nevű hangszer, ami Benjamin Franklin találmánya. Az üvegharmonika egy asztalszerű szerkezetbe tengelyen rögzített, hangolt üvegkúpokból áll, amit pedállal forgatnak. A megnedvesített üvegek ujjheggyel érintve lágy, éteri hangot adnak. A hangszer a 18–19 században olyan népszerű volt, hogy virtuóz játékosainak Mozart és Beethoven is komponált előadási darabokat. Üvegharmonika szólóban és együttesben:

Gyakran előfordul, hogy egy rövid "fülbemászó" dallamfoszlány beragad a fülünkbe, agyunkba, és egyre ismétlődik, akár egy karcos hanglemez. Sokáig nem tudunk megszabadulni tőle. Ezt a jelenséget zenetudósok, pszichológusok és agykutatók egyaránt régóta vizsgálják, de még mindig csak részeredmények vannak. Az emberek több mint 90 százaléka legalább hetente, de sokan naponta többször átélik ezt az átlag nyolc másodperces dallamismétlődést. Az ” earworm ”, azaz agyféreg nevű jelenséget leginkább az egyszerű, ismétlődő, hosszabb hangtartamú, de kisebb hangközökből álló dallamok váltják ki. A fülféregre való fogékonyság egyéni mértéke az agy felépítésétől, állapotától, a pillanatnyi stressz-szinttől, hangulattól, és sok egyéb tényezőtől függ. Agyunknak ezt az akaratlan tevékenységét -a kutatások szerint- rágózással lehet mérsékelni, előnyeit pedig a tanulásban, idegen nyelvek elsajátításában hasznosítják. Az alább (szak)cikkekből látható, hogy a jelenség komolyabb...

Az első olyan eszközt, ami képes a hang felvételére és bármikori reprodukálására, visszajátszásá-ra Edison találta fel 1877-ben. Ez a fonográf, melynek lelke egy cilinder alakú henger, a hang rögzítésének legrégibb médiuma.  A fonográf henger az 1920-as évek végéig volt használatos, majd felváltotta a korong alakú hanglemez, amit már a fonográf továbbfejlesztett változata a gramofon forgatott. Edison 1877. december 6-án elsőként rögzített emberi hangot a találmányával. A történelmi jelen-tőségű hangfelvételen maga mondott –pontosabban kiabált- rövid részletet a "Mary Had a Little Lamb" című gyermekdalból. Ezt a magyarul is közismertté vált „Marikának volt egy barikája” kez-detű dalocskát Sarah Hale írta 1830-ban Bostonban, de később –többek közt- Paul McCartney is énekelte.  Az eredeti Edison hangfelvételt már nem használható, de reprodukált változata ma is meghallható, akár az interneten is. Edison - a bárányok már hallhatók!

Az évszázadok során rengeteg, kisebb-nagyobb zenei alkotás készült és halmozódott fel a világ minden táján; olyan nagy mennyiségben, hogy -egyes vélemények szerint- sem áttekintésükre, sem újak alkotására nincs már lehetőség.   A zene- és dalszerzők továbbra is alkotnak újnak tekinthető műveket, de –akarva, akaratlanul- felhasználnak már meglévő szerzeményeket is. Ez jogi szempontból okoz egyre nagyobb problémát. Egy korábban keletkezett zenemű felhasználási módjai az adaptálástól a plágiumig terjedhetnek.   Leggyakrabban a zene hangszerelésének, hangzásképének átírása szükséges más hangszerekre.   Az alkotó jellegű átdolgozás viszont a mű struktúrájának, dallamvilágának, harmóniáinak és motívikájának megváltoztatásával jár, amihez a szerző hozzájárulása szükséges.   Viszont nem védi a szerzői jog a hangzásokat, stílusjegyeket sőt, az egyszerű akkordmeneteket –még tudatos átvétel esetén sem. Viták és perek sokasága jelzi, hogy a plágiu...

Az ambitus  hangterjedelem , ami egy  énekhang ,  hangszer , vagy  zenemű  legmélyebb és legmagasabb  hang ja közötti távolságot fejezi ki. A hangszerek ambitusa nullától a végtelenig terjedhet: Az idiofon ütőhangszerek nagy része csak egy hangon szólal meg, az orgonán majdnem minden hang megtalálható, de az elektronikus hangkeltőkkel bármilyen hang előállítható.  Az énekesek hangterjedelme is különböző, de az átlagember másfék-két oktávának többszöröse. Náluk –és egyes hangszereknél- meghatározó jellemző még a hangfekvésük, azaz a hangtartományuk viszonylagos (magas, közép, mély) elhelyezkedése.  E szerin a női, illetve gyermekhangok szoprán, mezzoszoprán, alt; a férfihangok: tenor, bariton, basszus alapfekvésűek lehetnek.  Az ambitus és a hangfekvés mellett –többek közt- a tipikus operai szerepkörök szerint (mint például lírai szoprán vagy hőstenor) is jellemezhetők az énekesek. *   *   *   *   * ...

A hárfa története az időszámítás előtti évezredekig vezethető vissza. Ehhez képest a háromszögű keretbe foglalt, sokhúros pengetős hangszer felépítése -a pedálrendszert leszámítva- alapvetően nem sokat változott az idők során. Története azonban rendkívül gazdag; szerte a világon mitológiai legendák, történelmi események, szimbólumok kötődnek hozzá.   A hárfa -a hangszerek királynője- a szépség, a művészetek és az érzelmesség kifejezőjeként összekapcsolódik például a múzsák istene, Apollón, Dávid király és az angyalok ábrázolásával, továbbá a költészet szimbóluma és Írország nemzeti jelképe. A közel 2000 alkatrészből álló koncerthárfa hangterjedelme hat és fél oktáv. A hangszernek 47 húrja van, melyek több mint 1 tonna erőt fejtenek ki. A C és az F húrok különböző színűek; pirosak kékek vagy feketék, a könnyebben eligazodás érdekében. Játék közben az elhangolás 7 pedál segítségével történik.   A hárfa kellemes és megnyugtató hangja stresszoldásra is alkalmas...

A himnusz egy eszmét, országot, szervezetet vagy személyt jelképező nemzeti dal. Az emelkedett hangulatú ünnepi költemény, illetve ennek megzenésítése lehet vallásos jellegű, istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk fohászkodó, imaszerű ének. A himnuszok dallamának különböző eredete lehet: például a svéd himnusz népdal volt, a francia tömegdal, a lengyel induló, a dán pedig operából vált a nemzet dalává.  A magyar Himnusz zenéjét Erkel Ferenc komponálta 1844-ben Kölcsey Ferenc versére. A Hymnus című költeményt Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be; ennek tiszteletére ünnepeljük évente január 22-én a Magyar Kultúra Napját. Az Európai Unió hivatalos himnusza Beethoven IX. szimfóniájának, az Örömódájának egy részletére épül. Az USA csaknem minden tagállamának van saját himnusza, néhánynak több is. Ezek nagyrészt olyan, az egész világon jól ismert dalokból váltak himnusszá, melyek szövege az adott államról szól. Forrás: zenci. hu  Himnusz variációk ...

Az első igazi hangosfilm -ami egyúttal az első zenés film is- a The Jazz Singer ("A jazzénekes") volt. A produkció 1927-ben forradalmasította a szórakoztatóipart, és a némafilm korszakának végét jelezte. A film sztárja Al Jolson a színpadon már népszerűvé vált amerikai énekes és minstrel -komédiás volt. Ő énekelte a The Jazz Singer dalbetétjét, a Blue Skies-t: Al Jolson performing 'Blue Skies' (written by Irving Berlin) in the 1927 film 'The Jazz Singer' - credited as the first feature-length 'talkie'. This clip is the final 'sound on camera' sequence in the film - and was mostly ad libbed and improvised.  Az immár 88 éves melódia -melynek szerzője Irving Berlin, az autodidakta zseni - számtalan különböző műfajú előadó és együttes feldolgozásával örökzöldé vált. Néhány a rengeteg feldolgozás közül:  

A teremin elektronikus hangszer , mellyel megérintése nélkül lehet zenélni. Két antennája van: egyik a hangmagasság ot, a másik a hangerő t szabályozza. Ezeket kézmozdulatokkal, gesztus okkal lehet szabályozni. Különleges hangzás ok, effektus ok megszólaltatására alkalmas. A Thereminnek (a hangszernek és névadó alkotójának) olyan jellegzetes tulajdonságaik vannak, amelyek minden más hangszertől illetve feltalálótól eltérőek. Méltatlanul feledésbe vesztek, de meggyőződésem, hogy hamarosan ismét divatba jönnek (hazánkban is). A hangszert 1919-ben találta fel Leon Theremin orosz fizikus, amit róla neveztek el. A theremin az első elektronikus hangszer , a szintetizátor elődje. Rendkívül érdekes, látványos jellegzetessége, hogy megérintése nélkül lehet zenélni rajta. A varázslatosnak tűnő játékmód kísérteties hangzások, és effektusok megszólaltatására is alkalmas. Két antennáját kézmozdulatokkal, gesztusokkal lehet vezérelni: egyik a hangmagasság ot, a másik a hangerő ...

A taps az emberi test hordozható ütőhangszere által előidézett ritmikus hang. A zeneművészetben a tapsot a clapping music alkalmazza. A produkció eredetileg két személy által hangszer nélkül, tapsolással, ütéssel előadott minimalista, repetitív, ritmikus zenedarab melyben az egyik előadó az alapritmust tapsolja, a másik fáziskéséssel variálja a tempót. A műfajt Steve Reich alapította az 1972-es Clapping Music című alkotásával, bemutatásával: Az alábbi ütős videó- mashup az irányzat paródiája, az eredeti "zenemű" felhasználásával. Közreműködik Lee Marvin és Angela Dickinson. Itt megtudhatod, hogy lehet "letapsolni" a melltartót: Taps - zene - melltartó...

Tény, hogy egy zenedarab jellegét nem csak az határozza meg, hogy dúr vagy moll hangnemben íródott. Viszont nem alaptalan az a megállapítás, hogy a dúr hangsor (major scale) keményebb, világosabb, vidámabb hatású, míg a moll (minor) inkább lágyabb, szomorkás, drámai hangvételű. Az alábbi, első videón REM együttes "Losing My Religion" című dalának digitálisan dúr-hangnemre módosított változata, a következőn pedig az eredeti, mollban készült hallható. Van különbség!

Valószínűleg a gitár az a hangszer, amin a legtöbbféle módon lehet játszani. Ezek egyik szélsőséges változata - a léggitározás mellett- a szájgitározás, amihez általában segédeszközt vesznek igénybe, pontosabban a szájukba és így artikulálnak gitárhangzást. Tátrai Tibor –aki a szájgitározásnak is mestere- kezében az igazi gitárjával, szájában a "beszélő doboz"-zal utánozhatatlan produkciót és élményt nyújt: A szájgitározás másik, közönséghergelő módja, amikor a gitárt közvetlenül a szájjal, foggal tépi, szólaltatja meg a szólógitáros. Ezt a legendás Radics Béla mutatta be hazánkban: