Kossuth hangja


A fonográfról elsőként valószínűleg Edison jut az eszünkbe és nem Kossuth Lajos. Pedig 1890. szeptember 20-án a fonográf jelentős szerepet kapott a magyar történelemben. 

 Kossuth önkéntes száműzetésben élt Torinóban, amikor meghívták az aradi vértanúk emlékmű-vének felavatására alkalmából tartott 1890. október 6-i ünnepségre. Azonban a kiegyezést teljes egészében elutasító Kossuth elzárkózott a személyes részvételtől. Abba viszont beleegyezett, hogy ünnepi beszédét a fonográf segítségével megörökítsék és elvigyék Aradra. Bár eleinte ide-genkedett az új technikától, de végül sikerült rávenni, hogy az „ördöngös masinába” mondja be-szédét. A 460 szavas felvétel tényét és eredetiségét Kossuth a kézírásával hitelesítette. 

Az eredeti, erősen megrongálódtak három fonográfhengerből kettő az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található.


Kossuth Lajos beszéde fonográf felvételen:


Maga Kossuth kézírásával hitelesítette a felvétel tényét. A lemez hátsó borítóján látható az eredeti szöveg:
"Szolgáljanak e soraim igazolványúl Barna Tivadar és Felner Károly uraknak, hogy én beszéltem be fonográfjukba egy 460 szónyi beszédet, mely úgy kezdődik: "Nem néma az a kőszobor", így végződik: "Úgy legyen, Amen." 's melynek saját kezemmel írt és aláírt fogalmazását magukkal viszik." Turin, September 20. 1890 Kossuth Lajos





Ezt a történelmi kuriózumot tette mindenki számára hozzáférhetővé a Magyar Rádió amikor 1977-ben elkészítette azt a hangfelvételt, amelyet a Hungaroton Hanglemezgyártó jelentetett meg 18 cm átmérőjű kislemezen.


A lemezen az eredetin kívül a restaurálás különböző "állapotába" is belehallgathatunk, a jobb érthetőség kedvéért pedig Ráday Imre színművész tolmácsolja az érdeklődők számára.