ZENE + ÉRDEKESSÉGEK

  Brazilian scientists investigate Beethoven’s cancer-fighting properties A brazil kutatás célja az volt, hogy feltárják, milyen módon befolyásolhatják a hangrezgések a sejtek működését, különösen a hormonok sejtfelszíni receptorokhoz való kötődését. A kísérlet arra világít rá, hogy a hangrezgéseknek lehetnek biológiai hatásai, amelyek további vizsgálatokat igényelnek. Egy sor tesztet végeztek, amelyek során egészséges és rákos sejtekből álló tenyészeteket is kitettek különböző zenei műfajok hanganyagainak lejátszásának. Ismételt tesztek során megállapították, hogy Beethoven 5. szimfóniájának felvételei néhány napon belül a rákos sejtek körülbelül 20%-át elpusztították – az egészséges sejtek azonban sértetlenek maradtak. Hasonló eredményt kaptak Ligeti György "Atmosphères" című művével is. Érdekes módon azonban Mozart D-dúr kétzongorás szonátájánál nem találtak mérhető sejtnövekedési változásokat. Az eredményeket előidéző ​​lehetséges mechanizmusok egyelőre teljesen ismeretle...

A "neurális nosztalgia" során bizonyos dalok erős emlékeket és érzelmeket váltanak ki bennünk. Zene, ami nemcsak visszarepít, de gyógyít is? A neurális nosztalgia jelensége A szerző személyes tapasztalatait osztja meg arról, hogyan idéznek fel bizonyos dalok gyermekkori és tinédzserkori emlékeket. A zenét terápiás célokra is használhatják, ami segített boldog emlékeket felidézni. Az agyunk bizonyos dalokhoz társítja az emlékeket, ami erőteljes eszközzé teszi őket ezeknek az emlékeknek az eléréséhez és újraéléséhez. Ez hasznos lehet olyan emberek számára, akik például demenciában szenvednek, és nehezen férnek hozzá az emlékeikhez. Érdekelhetnek ezek a kérdések is： - Miért váltanak ki erős érzelmeket bizonyos dalok? - Hogyan használható a zene terápiás célokra? - Milyen hatása van a neurális nosztalgiának az emberi agyra?

Agykutatók adták meg a választ: Miben más az élőzene? A muzsikát rögzítő legkorszerűbb eszközökkel sem lehet reprodukálni azt az élményt, amit az élő zene gyakorol az emberre – bizonyították svájci idegtudósok. A Zürichi Egyetem kutatói az élő és a rögzített zene hatását vizsgálták az emberi agy érzelmi folyamataira. „Az emberek az élő zene érzelmi élményére vágynak. Azt akarják, hogy a zenészek érzelmes utazásra vigyék őket” – mondta Sascha Frühholz professzor, a kutatást vezető idegtudós. A hangfelvételekkel ellentétben az intenzív zenei érzelmek leggyakrabban élő zenei előadásokban fejeződnek ki, és koncerteken élőzene hallgatásakor tapasztalhatók, tekintettel az előadóművészek és a közönség közötti dinamikus kapcsolatra. Itt megmutatjuk, hogy az élő zene erősebben és következetesebben tudja stimulálni a hallgatók érzelmi agyát, mint a rögzített zene. Az élőzene dinamikus zene-agy kapcsolódásokhoz is vezet, beleértve azokat az agyi válaszokat is, amelyek részben ellentétesek a zene...

A zene hatása az emberre -számtalan tudományos kísérlet alapján- közismert. A kutatások egyik speciális területén újabban az vizsgálják, hogy milyen hatással van a zene az ízérzetünkre. A borral és más szeszes italokkal kapcsolatos tanulmányok szerint a dallam, tempó és hangmagasság -azaz a zene jellege- jelentősen befolyásolja az ízérzetünket. (Például a lassú, lágy dallam az italt is "lágyabbá" teszi.) Az utóbbi években egyre növekvő érdeklődés mutatkozik a whisky fogyasztását érintő társadalmi kísérletek iránt. Egyetemi kutatócsoportok és szeszfőzdék vizsgálják a környezet, a zene hatását a whisky ízére. Ezek közöl emeltem ki néhányat az alábbiakban - de a vizsgálatok egyénileg is elvégezhetők! Whisky and music Listen to your whisky : Whisky|Sound : Néhány további zene, ital és kutatás-forrás: A Playlist of the 20 Best Whiskey Songs Music May Make Your Whiskey Taste Better Distillery to research how music affects the taste of single...

A hatalmas testű hosszúszárnyú bálna súlya akár 40 tonna is lehet. Az óriási hímek párkereséskor dalra fakadnak és különös dallamú énekük akár 30 kilométerre is elhallatszik. Tudósok már régóta vizsgálták ezt a kommunikációs jelenséget, amikor az Optus nevű ausztrál  telekommunikációs cég illetve az M&C Saatchi támogatásával zenészeket is bevontak a kutatásokba. Így jött létre a Bring Whales To Surface project, ami az emberek és az állatok sajátságos kommunikációját mutatja be. A látványos eredmény: Az előkészületekről: A videókon egyértelműen látszik, hogy nem csak a kutatás támogatása, hanem önreklámozás céljából is készültek . Az Optus és az  M&C Saatchi számtalan "fizetős" munkája közül egy szintén állati hanggal kapcsolatos reklámfilmje a cápaveszély jelzésének lehetőségét hirdeti, mutatja be:

Gyakran előfordul, hogy egy rövid "fülbemászó" dallamfoszlány beragad a fülünkbe, agyunkba, és egyre ismétlődik, akár egy karcos hanglemez. Sokáig nem tudunk megszabadulni tőle. Ezt a jelenséget zenetudósok, pszichológusok és agykutatók egyaránt régóta vizsgálják, de még mindig csak részeredmények vannak. Az emberek több mint 90 százaléka legalább hetente, de sokan naponta többször átélik ezt az átlag nyolc másodperces dallamismétlődést. Az ” earworm ”, azaz agyféreg nevű jelenséget leginkább az egyszerű, ismétlődő, hosszabb hangtartamú, de kisebb hangközökből álló dallamok váltják ki. A fülféregre való fogékonyság egyéni mértéke az agy felépítésétől, állapotától, a pillanatnyi stressz-szinttől, hangulattól, és sok egyéb tényezőtől függ. Agyunknak ezt az akaratlan tevékenységét -a kutatások szerint- rágózással lehet mérsékelni, előnyeit pedig a tanulásban, idegen nyelvek elsajátításában hasznosítják. Az alább (szak)cikkekből látható, hogy a jelenség komolyabb...

"A valaha fellelt legrégebbi hangszerekről számoltak be német tudósok. A csontból készült furulyák több mint 35 000 évesek lehetnek, azokban az időkben születtek, amikor a modern ember megkezdte Európa benépesítését." Forrás: Oldest musical instrument' found  ,  40 000 éves... Nem kellett sokat kutatnom, hogy észrevegyem: a régebbi hangszer eredetének időpontját különböző tudósok néhány tízezer év eltéréssel határozzák meg.   Az alábbi érdekes videó egy 60.000 éves(!) neandervölgyi csont fuvola rekonstrukciójáról szól (Szlovén Nemzeti Múzeum).  

Most szereztem tudomást egy rendkívül érdekesnek tűnő, különleges könyv megjelenéséről. Létezéséről azonnal szeretnék tájékoztatást adni - mielőtt még elolvasnám. A Zene Mátrixa  tudományos ismeretterjesztő könyv. "A mindenkori komolyzenét, mint a világmindenség koncentrált tükörképét, a kozmikus „nagy egész” zenei - formatani modelljét mutatja be." "A világ működését feltáró tudományágak és a zene, valamint a társművészetek közötti analógiákra, összefüggésekre mutatnak rá olvasmányos formában, rengeteg képi illusztrációval és CD melléklettel." A szerzők mindketten zenetanárok és színpadi előadók: Tóth Gergely József karmester, nagybőgőművész, nagybőgő tanár; és felesége, Tomasovszki Katalin zenetanár (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, ének), karvezető és korrepetitor. "Vállalt ügyünk és célunk, hogy egyszerű és mindenki számára befogadható módon mutassuk be az összefüggéseket a zene, és a különböző tudományok, művészetek és filozófi...

Érdekes kísérleteknek lehetünk szemtanúi: milyen hatással van a kielégülés folyamata az éneklésre és az olvasásra. A holland női együttes, az Adam tagjainak élvezettel teli produkciója: Az alábbi kísérlet elvégzése nyilvános könyvtárban nem ajánlott:

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tehén buta állat. Pedig csak rá kell vezetni őket a kultúrára: fejleszteni a vizuális és a zenei érdeklődésüket! Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a tehenek több, és jobb ízű tejet adnak, ha nekik tetsző klasszikus zenét hallgatnak. Egyes tehenek a dixieland zenét kevelik:

Egy kicsit tanácstalan vagyok. A szeptember végén közzétett " Miért leszünk libabőrösek a zenétől? " blogbejegyzésem látogatottsága többszöröse volt az átlagosnak. A tudományos kutatáson alapuló írás kétségkívül érdekes; de ennyire? A kedves " zenei érdekességek " blogot olvasókat ilyen mértékben foglalkoztatja a zene és a libabőr közötti összefüggés? Vagy esetleg a -csak illusztrációnak szánt- fotó hozta működésbe a klikkellő-izmokat? A továbbiakban lehet, hogy több "szex" és "tudomány" címkével ellátható bejegyzést írok. Nem tudom...tanácstalan vagyok.

Kanadai kutatók úgy vélik, megfejtették a zenehallgatás hatására kialakuló libabőr rejtélyét. Elképzelésük szerint, amikor olyan zenét hallunk, ami valóban hatással van ránk, akkor az agyunk úgy reagál, mintha ízletes ételt fogyasztanánk, pszichoaktív szereket használnánk vagy pénzhez jutnánk. Az érzés mögött ezúttal is a jutalmazó vegyület, a dopamin áll, amely többek között a függőségek kialakulásában is szerepet játszik. A vegyület által kiváltott fizikai jelenség, a megborzongás a bőr elektromos vezetőképességének, a pulzusszámnak, a légzésnek és a testhőmérséklet megváltozásának eredménye. A kiváltott hatás a zene esetében attól függ, mennyire találja a hallgató az adott zeneművet élvezetesnek. A legerősebben a megborzongás akkor jelentkezik – derült ki a kutatók kísérleteiből – amikor a hallgatóban nagyon erős érzelmi reakciókat vált ki a muzsika. A kutatók szerint eredményeik magyarázatot adnak arra is, miért olyan értékesek számunkra a zenei élmények. (Forrás: Mind...

Professzorok, tudósok és kutatók tanulmányozták, vizsgálták a remek ritmusérzékű kakadut. Tudományos konferenciákon csodálták meg, de igazi népszerűségét a You Tube videóin érte el. Snowball (a felvételen 11 éves) szabadidejében is zenét hallgat, fáradhatatlanul táncol, és időnként fütyörészik. Ez pedig Frostie: más zenei- és táncstílussal: