Pongrácz Zoltán nevével először a „Zeneelmélet szórakoztató zenészeknek” című tankönyv írójaként találkoztam.
Személyesen a hivatásos előadóművészi (kategória) vizsgán ismerkedtünk meg, ahol a népi zenészek vizsgabizottságának elnöke volt.
Ebben az időben a szórakoztató zene legkiválóbb művészeiből állt a minimum öt tagú vizsgabizottság. 11 tánczenei és 6 népizenei hangszerből, valamint táncdal és nótaénekből lehetett vizsgát tenni az eltérő összetételű bizottságok előtt.
A cigányzenészeket országos (sőt, világhírű) prímások, illetve az adott hangszer virtuózai minősítették. Ezeknek a művészek külön-külön is nagy respektje volt a szakmában.
Nos, az ilyen tagokból álló vizsgabizottság elnöke volt Pongrácz Zoltán.
Például 1986-ba a népi zenészek és nótaénekesek vizsgáin:
Elméletből Esze Jenő és Benke Imre mellett Banyák Nándor és Tóth Elek vizsgáztattak.A hangszeres vizsgákon Lakatos Antal, Máder László, Oláh Kálmán, Boross Lajos, Alföldy Boruss István, Kállai Kiss Ernő pontoztak Pongrácz Zoltán elnökletével.
Pongrácz Zoltán hozzáértését, döntéseit mindenki elismerte.
A „tanár úr” szakmai ismerete, véleménye, hallása vitathatatlan volt. Csendes, szerény, kedves modora is hozzájárult tekintélyéhez.
A „tanár úr” szakmai ismerete, véleménye, hallása vitathatatlan volt. Csendes, szerény, kedves modora is hozzájárult tekintélyéhez.
Egy különleges tevékenységét azonban –ami sokoldalú zenei tudását és emberi hozzáállását jellemzi- talán kevésbé ismerik a szórakoztatózenészek:
Néhány könyve:
