Bizonyára sokan ismerik John Cage híres művét, a 4'33"-at. Aki nem, annak elmondjuk: ez a darab négy perc harminchárom másodperc csendből áll, egy árva hang sem szólal meg benne, semmilyen hangszeren, semmilyen hangmagasságon. 1952-ben, a mű születésekor ez jó poénnak tűnt, lett is belőle botrány, médiafigyelem, az akkor elérhető legjobb kivitelben.
Most egy ügyes feltöltő révén újraélvezhetjük ezt a művet - sajnos nem pont az eredeti formájában, de egy ahhoz nagyon közeliben. A hangsávot ugyanis a jogtulajdonos kiadó letiltatta a YouTube illetékeseivel, és helyette 4 perc 33 másodpercnyi csend szól a videó alatt. Értik, ugye: csend helyett csend. A művészi koncepció szerint megformált csend helyett közönséges disabled-audio csend. Ez volt az év médiahackje, köszönjük.
A Kalóz blog fenti írása eszembe juttatta azt a régi ötletem, hogy klipet kellene készíteni a Láthatatlan Emberről, aminek a 4'33" lenne a zenéje.
Az alábbi felvételen Cage művének élő, nagyzenekari előadása tekinthető meg a szerző vezényletével:
A zeneművet különböző műfajokban és hangszereken feldolgozták, előadták; ezek közűl választottam kettöt:
