A középkor szigorú erkölcseinek megfelelően az uralkodó tánctípus a lánc- és a körtánc volt. A táncmulatságokat még a 17. sz.-ban is lánctánccal nyitották meg. Ennek az alaplépése igen egyszerű volt: két lépés az egyik irányba, egy lépés vissza a másik irányba.
A 16-17. század magyaros hangvételű tánczenéit többnyire ungarescának nevezték. Egyik jellegzetessége a dudabasszusos kíséret volt.
Az európai országok nemzeti táncai több azonos stílusjegyet viselnek. Ezek egyike a táncok kétrészessége, azaz a lassú és a gyors párosítása. Például ugyanazon dallam lassú, négynegyedes lüktetése felgyorsult háromnegyedesre vált.
A dudakíséretre járt hajdútánc a 16-17. századi katonák és pásztorok fegyveres tánca volt.
A bécsi klasszikus korban élő zeneszerzők, -pl. Mozart, Haydn, Schubert, és Beethoven- gyakran kaptak megbízást udvari tánczene, talpalávaló komponálására.
A színpadi táncban –az un. közösségi táncokkal ellentétben- különválik a tánc és a zenéjének alkotója, az előadója és a közönsége.
A táncbetét különböző műfajokba illesztett látványelem és nincs mondanivalója, mint az önálló táncalkotásnak.
A klasszikus balett XIV. Lajos francia király udvarában született meg Baptiste Lully udvari táncmester tevékenységének köszönhetően.
A klasszikus balett öt alapállását 1701-ben a francia Feuillet foglalta táncírás rendszerbe. A táncművészet összetett mozgásainak rögzítése, a Laban notáció azonban a magyar származású Lábán Rudolf munkája.
Az európai színpadi tánc alapja a klasszikus balett mozdulatnyelve, technikája
A kinetogramok a mozgás, a mozdulatok rögzítésére megalkotott jelek. Ezek segítségével komponálja, vázolja a koreográfus a táncot.
A karaktertánc valamely nemzet táncának és zenéjének jellegzetességeit felhasználó alkotás.
A balerinák klasszikus öltözete a rövid, többrétegű tüllszoknya, a tütü és a spicctáncra alkalmas kemény orrú, textil balettcipő.
A modern balett kialakulása az 1900-as évek elején kezdődött azzal, hogy Gyagilev a Cári Balett legjobb táncosaiból összeállított együttessel Párizsban új felfogású táncjátékokat mutatott be.
Stravinsky, Picasso és Gyagilev barátsága a tánc, a zene és a látvány
Bartók Béla alkotásaival nagyban hozzájárult a magyar balettzene nemzetközi szintre emelkedéséhez. Színpadi táncjátékain kívül számos művére készült koreográfia.
Bartók Béla A csodálatos mandarin c. táncjátékának 1926-os bemutatója nagy vihart kavart; a forradalmian új alkotást bírálták és betiltották.
A német werbung szóból eredő elnevezésű verbunkos tánccal párosított, katonai szolgálatra történő csalogatást, toborzást jelentett. Később a verbunkos tánczenei stílussá fejlődött.
A tánc- annak, aki a test prózáját és líráját nem érti és beszéli anyanyelvi szinten- idegen nyelv. Ezért úgy kell tanítani, mint bármely idegen nyelvet. Angelus Iván